A POINT KÖNYVELŐ IRODA

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

_________________________________________________________________________________

Tartalomjegyzék

1. BEVEZETŐ

A Point Könyvelő Iroda szolgáltatásainak egységes rendben, a feladatok összetettségéhez igazodó magas szakmai színvonalon és felelősséggel való teljesítése szükségessé teszi olyan általános szabályok megállapítását, melyek vala­mennyi könyvelési szerződés során a Szolgáltatóra és a Partnerre is kötelezőek.

Ezt a célt szolgálják a Point Könyvelő Iroda Általános Szerződési Feltételei (a továbbiakban rövidítve: ÁSZF) amelyhez képest a Point Könyvelő Iroda és a Partner közötti konkrét könyvelési szerződés eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.

2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

2.1. Point Könyvelő Iroda megnevezés alatt a továbbiakban az ÁSZF-ben azt a számviteli, könyvviteli szolgáltatásra jogosult gazdasági társaságot kell érteni, aki a Partnerrel könyvviteli, adózási szolgáltatás ellátására szerző­dést köt.

2.2. Partner alatt a Point Könyvelő Irodával könyvelési szerződést kötő, a Számviteli törvény 3.§/1/ bekezdése szerinti gazdál­kodót (gazdasági társaság, szövetkezet, államháztartás szervezetei, egyéb szervezet stb.) egyéni vállalko­zót, természetes személyt kell érteni. Partnernek minősül jogállásától, szervezeti formájától függetlenül mind­azon személy, aki a Point Könyvelő Iroda szolgáltatásait szerződő félként igénybe veszi.

2.3. Könyvelési szerződés alatt az ÁSZF-ben azt az egyedi szerződést kell érteni, amelyet a Partner a könyvviteli és adó­zási szolgáltatások nyújtására köt a Point Könyvelő Irodával, és amely a jogviszonyukban lehetővé teszi jelen Általános Szer­ződési Feltételek alkalmazását.

2.4. Felek alatt az ÁSZF-ben a Point Könyvelő Iroda és a Partner értendő.

3. A POINT KÖNYVELŐ IRODA AZONOSÍTÓ ADATAI:

A Point Könyvelő Iroda kijelenti, hogy, hogy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban Szt.) 150. §-ban meghatározott számviteli szolgáltatásra jogosult regisztrált szervezetek közé tartozik.

4. AZ ÁSZF HATÁLYA

4.1. Az ÁSZF rendelkezései kiterjednek a Point Könyvelő Iroda és a Partner közötti minden szerződéses kapcsolatra, amelynek keretében a Point Könyvelő Iroda a tevékenységi körébe tartozó szolgáltatást nyújt a Partner részére a Köny­velési szerződés alapján.

4.2. Az ÁSZF rendelkezései a Polgári Törvénykönyv szerint általános szerződési feltételeknek minősülnek. Ha az álta­lános szerződési feltétel és a Partnerrel megkötött Könyvelési szerződés más feltétele egymástól eltér, az utóbbi válik a szerződés részévé.

4.3. A Point Könyvelő Iroda jogosult az ÁSZF-t egyoldalúan módosítani. A módosítást papíralapon, vagy elektroni­kus úton köteles a Partnernek megküldeni, és az elfogadottnak tekintendő, amennyiben a megküldéstől számított 30 na­pon belül a Partner nem kifogásolta.

4.4. A Point Könyvelő Iroda biztosítja, hogy a Partner az ÁSZF, illetve jövőbeni módosításai tartalmát megismerje. E célból a Könyvelési szerződés megkötésekor a Point Könyvelő Iroda a hatályos Szabályzatot okirati formában a Part­nernek átadja, vagy részére elektronikus dokumentumként az ÁSZF-t elektronikus úton megküldi. Az átvétel alá­írásával a Partner igazolja, hogy az ÁSZF tartalmát megismerte és magára nézve kötelezően elfogadta. Ugyan­ilyen hatálya van a Szabályzatot tartalmazó elektronikus dokumentumnak a Partner e-mail címére történő elkül­désének, amennyiben a Part­ner a Szabályzat tartalmát az elküldéstől számított 30 napon belül nem kifogásolta. A hatályos ÁSZF-t a Point Köny­velő Iroda az Ügyfélszolgálatán elhelyezi és azt kérésre a Partner rendelkezésére bocsát­ja.

4.5. A Point Könyvelő Iroda és a Partner jogviszonyában a Polgári Törvénykönyv és a magyar jogszabályok alkalma­zandók.

5. A KÖNYVELŐ IRODA SZOLGÁLTATÁSAI

A Point Könyvelő Iroda könyvviteli és adózási szolgáltatásokat nyújt a Partner részére, ezzel közreműködik a Part­nert terhelő egyes számviteli és adókötelezettségek teljesítésében. A szolgáltatás nem terjed ki a közvetlenül a Partner által teljesítendő számviteli és adókötelezettségek ellátására. A felek a szolgáltatás és az adókötelezettsé­gek teljesítése során együttműködésre kötelesek.

5.1. Könyvviteli szolgáltatások

5.1.1. A Point Könyvelő Iroda feladatkörébe tartozó könyvviteli szolgáltatások

     a) Könyvvezetés a Partner jogállása szerint irányadó kettős könyvvitel, vagy egyszeres könyvvitel rendszerében:

          aa) Főkönyvi könyvelés, főkönyvi nyilvántartások vezetése.

          ab) Vevők analitikus nyilvántartása.

          ac) Szállítók analitikus nyilvántartása.

          ad) Tárgyi eszközök nyilvántartása, értékcsökkenés elszámolása

          ae) Év végi zárás

     b) Beszámoló összeállítása, elkészítése a Partner jogállása szerint meghatározott formában:

          ba) Mérleg elkészítése.

          bb) Eredmény-kimutatás elkészítése.

          bc) Kiegészítő melléklet elkészítése

     c) Letétbehelyezés, közzététel (Szt. IX. Fejezet)

     d) Sajátos beszámolási kötelezettségek (Szt. VII. Fejezet)

          da) Előtársasági beszámoló elkészítése

          db) Átalakulás számviteli feladatai

5.1.2. A Partner kizárólagos feladatkörébe tartozó számviteli feladatok

a) Számviteli bizonylatok kiállítása, befogadása, megőrzése.

b) Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásának vezetése

c) Házipénztár vezetése, pénzkezelés, nyilvántartás, kapcsolódó bejelentési kötelezettségek.

d) Készletnyilvántartás.

e) Leltározás.

f) Pénzügyi nyilvántartások vezetése.

g) Üzleti jelentés elkészítése, nonprofit szereveteknél közhasznúsági jelentés elkészítése

h) Számviteli szabályzatok elkészítése, módosítása.

i) Könyvvizsgáló választása, megbízása kötelező könyvvizsgálat esetén.

j) A beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban szereplő adatok elemzése, a gazdasági döntéseket megala­pozó kö­vetkeztetések levonása.

5.2. Adózási szolgáltatások

5.2.1. A Point Könyvelő Iroda feladatkörébe tartozó adózási szolgáltatások

a) adómegállapítás:

aa) a Partner aktuális adó-, adóelőleg-, adófeltöltési és járulékfizetési kötelezettsége összegének megállapítása az átadott számviteli bizonylatok feldolgozása alapján, és erről tájékoztatás a Partner részére az adófizetési határidő előtt,

b) az állami adóhatósághoz benyújtandó adóbevallások elkészítése, benyújtása:

ba) Havi bevallás (Art. 31.§/2/)

bb) Áfa bevallás a Partnerre irányadó bevallási időszak szerint.

bc) Társasági adóbevallás és kapcsolódó bevallásai.

bd) Munkáltatói Szja bevallás.

bd) Egyéb adók bevallása.

c) Önellenőrzés elkészítése, benyújtása

d) Adónyilvántartások vezetése:

da) Levont adók, járulékok nyilvántartása.

db) Áfa nyilvántartás vezetése.

d) Adatszolgáltatás:

da) Adóhatóság részére teljesítendő adatszolgáltatás.

db) Magán-nyugdíjpénztári adatszolgáltatás.

dc) Egyéb adó- és járulékfizetéssel kapcsolatos adatszolgáltatás.

e) Helyi adó bevallása:

ea) Helyi iparűzési adó bevallása .

f) Adófolyószámla egyeztetés.

g) Közreműködés a könyvvizsgálat előkészítésében és lebonyolításában.

5.2.2. A Partner kizárólagos feladatkörébe tartozó adókötelezettségek

a) Bejelentési, változás-bejelentési kötelezettségek (Art. 16-23.§) – kivéve a foglalkoztatottak bejelentését,

b) Helyi adó bejelentkezés, bejelentés, változás-bejelentés.

c) Nyilatkozattétel,

d) Adófizetés és adóelőleg fizetés, beleértve a feltöltési kötelezettségeket is, járulékfizetés.

e) Bizonylat kiállítása és megőrzése,

f) Pénztárgéppel kapcsolatos kötelezettségek

g) Adólevonás, adóbeszedés,

h) Bankszámlanyitás.

i) Gépkocsihoz kapcsolódó nyilvántartások vezetése (pl. útnyilvántartás)

j) Szokásos piaci ár nyilvántartása.

k) Transzferár nyilvántartás (kapcsolt vállalkozások esetén

k) Adómentességhez, adókedvezményhez kapcsolódó nyilvántartások vezetése.

i) Alkalmi munkavállalókkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítése.

5.3. Bérügyviteli szolgáltatások

5.3.1. A Point Könyvelő Iroda feladatkörébe tartozó bérügyviteli szolgáltatások

a) Foglalkoztatottakra vonatkozó bejelentési, adatszolgáltatás kötelezettségek teljesítése

b) Kilépő dolgozók iratainak, igazolásainak kiadása.

c) Bérszámfejtés: a bér-, jövedelem- és költségtérítés-elszámolás elkészítése.

d) Bérjegyzékek, kifizetési jegyzékek elkészítése.

e) A levont adók, járulékok nyilvántartása.

f) Adóigazolások elkészítése.

g) Bérfeladások elkészítése a könyvelés felé

5.3.2. A Partner kizárólagos feladatkörébe tartozó bérügyviteli feladatok

a) Munkaügyi nyilvántartások vezetése

b) Munkáltatói kötelezettségek teljesítése, intézkedések megtétele, munkaszerződések, felmondások írásba fog­lalása.

5.4. Ügyfélszolgálat

5.4.1. A Point Könyvelő Iroda a Partnerrel történő kapcsolattartásra, az átadás- átvételi cselekmények lebonyolítására, az általa nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatásra, a teljesítéssel kapcsolatos kérdések megválaszolá­sára Ügyfélszolgálatot tart fenn. Az Ügyfélszolgálat keretében a Point Könyvelő Iroda beosztott könyvelő- és bérszámfejt­ő munkatársai a Partner vállalkozást érintő könyvvezetési, számviteli, pénzügyi, adózási, bérszámfejtési és társadalom­biztosítási kérdésekben a napi ügyviteli munka és bizonylatolás körében jogosultak tájékoztatásra, ez a jogosultság az adózási kérdések érdemi eldöntésére nem vonatkozik. Ezen ügyfélszolgálati tanácsadás, tájékoz­tatás havi 1 óra időke­retben díjmentes. A Point Könyvelő Iroda adótanácsadásra, pénzügyi tanácsadásra jogosult kizá­rólagos képviselője csak erre kifejezett felhatalmazással rendelkező munkatárs, vagy vezető lehet. Az Ügyfélszolgálati tájékoztatás nem ter­jed ki a Partner alkalmazottaira, szerződéses partnereire, a nem könyvvezetési, nem adózási kérdésekre.

5.4.2. Az Ügyfélszolgálat helye a Point Könyvelő Iroda telephelye.

5.4.3. Az Ügyfélszolgálat szolgáltatásait a Partner munkanapokon munkaidőben ( hétfőn és szerdán 9-17 óra, pénteken 9-13 óra között ) veheti igénybe. A Partner tudomásul veszi, hogy munkaszüneti napokon és munkaidőn kívül az Ügyfélszolgálat nem működik.

5.4.4. Az ügyfélszolgálati tanácsadást a Partner írásban kérheti a Point Könyvelő Iroda által használt https://pointkft.hu weboldalon.

5.5. Tanácsadás

5.5.1. A Point Könyvelő Iroda a Partner részére igény szerint adó- pénzügyi-, könyvviteli pályázati tanácsadást vállal – külön díjazás ellenében. Tanácsadásra kizárólag a Point Könyvelő Iroda erre kifejezett felhatalmazással rendelkező munkatársa, vagy a vezetője jogosult. Az összetett, több területet érintő vagy jelentős kihatású kérdésekben a tanácsa­dást írásban kell kérnie a megválaszolandó kérdések megadásával, amelyre a Point Könyvelő Iroda írásban adja meg a választ.

5.5.2. A Point Könyvelő Iroda az általa teljesített tanácsadásról a ráfordított munkaórák feltüntetésével jogosult mun­kalapot kiállítani, amely a díjelszámolás és számlázás alapja. Szóbeli tanácsadás során minden megkezdett óra 1 órának számít. A tanácsadási díj fizetési határideje a számlában 8 nap.

5.5.3. A Point Könyvelő Iroda – figyelemmel a Ptk. 6:147.§  bekezdése alapján az ellenszolgáltatás hiányára - a kárté­rítési felelősségét kizárja a Partner részére a hallgatólagos megállapodás vagy ráutaló magatartás alapján ingye­nesen nyújtott Ügyfélszolgálati tanácsadás, és Tanácsadás szolgáltatásokból eredő károkért.

5.6. Állandó meghatalmazotti képviselet az adóhatóság előtt

5.6.1. A Point Könyvelő Iroda a könyvelési szerződés ilyen kikötése esetén az Art. rendelkezései szerint ellátja a Part­ner állandó meghatalmazotti képviseletét az adóhatóság előtt az alábbi feltételekkel.

5.6.2. A Point Könyvelő Iroda jogosult az állandó meghatalmazást önállóan bejelenteni az adóhatóság részére, vala­mennyi ügycsoportra, vagy meghatározott ügycsoportokra. A bejelentésről az adóhatóság értesíti a Partnert. Csak meg­határozott ügycsoportokra vonatkozó állandó meghatalmazás esetén a be nem jelentett ügycsoportokra vonatkozó köte­lezettségek teljesítése a Partner feladata és felelőssége.

5.6.3. Az állandó meghatalmazás bejelentésével a bejelentett kötelezettségekkel kapcsolatban a meghatalmazás, megbí­zás időtartama alatt a meghatalmazott, megbízott által elkövetett jogsértés miatt megállapított mulasztási bírság a Point Könyvelő Irodát terheli. Mentesül a mulasztási bírság alól, ha bizonyítja, hogy a bevallás, adatszolgálta­tás tartal­ma az ő érdekkörén kívül eső okból hibás vagy hiányos, illetve a bevallási késedelem az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza. A Partner tudomásul veszi, hogy a Point Könyvelő Iroda jogosult az adóhatóság előtt saját felelőssé­ge kimentésére, bizonyítékok előterjesztésére - és ez azzal a következménnyel járhat, hogy az adó­hatóság a mulasztási bírságot a Partner terhére állapítja meg. A Partnerre így kiszabott mulasztási bírság nem há­rítható vissza a Point Köny­velő Irodára.

5.6.4. A Partner köteles a könyvelési szerződésből eredő kötelezettségeit – iratátadás, adat és információ-szolgál­tatást – akként teljesíteni, hogy a Point Könyvelő Iroda az állandó meghatalmazotti kötelezettségeit az adóhatóság felé határ­időben teljesíteni tudja. Ha irat- és információszolgáltatás a határidőben nem volt teljeskörű – a határidőben a Point Könyvelő Iroda jogosult volt a rendelkezésre álló iratok, információk alapján eljárni. A Partner a saját mulasztás­ára visszavezethető jogkövetkezményekért felel.

5.6.5. A Point Könyvelő Iroda jogosult az állandó meghatalmazásra vonatkozó megbízást a Partner felé azonnali ha­tállyal írásban felmondani, egyidejűleg a megszűnését az adóhatóság felé önállóan bejelenteni, amennyiben a Partner a Point Könyvelő Irodával fennálló bármely kötelezettségének – különösen bizonylatok átadása, együttműködési kötele­zettség, könyvelési díj fizetése - nem tesz eleget. Az állandó meghatalmazás megszűnésének adóhatósági bejelentésével a Partnernek az állandó meghatalmazással érintett adókötelezettségeit magának kell teljesítenie, mulasztás esetén az adóhatóság a mulasztási bírságot a Partnerrel szemben szabja ki. A Partner tudomásul veszi, hogy az állandó meghatal­mazás megszűnésének adóhatósági bejelentésével a bejelentetett ügycsoportokban a Point Könyvelő Iroda szolgálta­tási feladata és felelőssége a Partner irányában is megszűnik. Az állandó meghatalmazás megszűnése és adóhatósági be­jelentése nem érinti a felek közötti könyvelési szerződés fennállását. Amennyiben a Partner a szerződéses kötelezettsé­geit teljesíti az állandó meghatalmazotti feladatok ellátására új megbízást adhat, amely a Point Könyvelő Iroda elfoga­dásával válik hatályossá.

5.6.6. A felek közötti könyvelési szerződés megszűnése egyben az állandó meghatalmazás megszűnését is jelen­ti. A Point Könyvelő Iroda a könyvelési szerződés megszűnésével jogosult az adóhatóság felé az állandó meghatalma­zása megszűnésének önálló bejelentésére.

5.6.7. Nem minősül szerződésszegésnek, így a kártérítési felelősségét sem alapozza meg, ha a Point Könyvelő Iroda - a szerződésben, ÁSZF-ben kikötött jogával élve – az adóhatósági előtti állandó meghatalmazás visszavonja és megszű­nését az adóhatóságnak bejelenti.

5.7. Eseti képviselet

A Point Könyvelő Iroda közreműködik a Partner adóellenőrzésében, eseti megbízás alapján ellátja képviseletét az adó­hatóság előtt a hatósági eljárásban.

5.8. Opcionális szolgáltatások

5.8.1. Csak a Könyvelési szerződés kifejezett kikötése esetén tartozik a Point Könyvelő Iroda feladat- és felelősségi körébe a Partnert érintő alábbi szolgáltatások ellátása, kötelezettségek teljesítése különösen:

a) Jövedéki ügyek.

b) Vámügyek.

c) Külkereskedelmi szolgáltatások.

d) Fordítás, tolmácsolás.

e) Személyzeti tanácsadás (HR)

f) Szervezetfejlesztés

g) Befektetési tanácsadás

h) Minőségbiztosítás

i) Pályázatfigyelés, pályázatírás.

j) Hitelügyintézés.

k) Közbeszerzési tanácsadás.

l) Munkavédelmi kötelezettségek.

m) Foglalkozás-egészségügyi kötelezettségek.

n) Tűzvédelmi kötelezettségek.

o) Üzletnyitás-, telepengedélyezés, ÁNTSZ engedélyezése.

p) Környezetvédelmi kötelezettségek.

k) Statisztikai kötelezettségek teljesítése.

5.8.2. Nem képezi a könyvelési szerződés és szolgáltatás tárgyát a Partner Társasági Szerződésében, Alapító Okiratában, Alapszabályában foglaltak betartása, továbbá a Partner anyagi-, pénzügyi-, gazdálkodási tevékenysége, tagsági-, al­kalmazotti jövedelmeinek szétosztása, felhasználása, harmadik személyekkel szemben vállalt kötele­zettségei, illetve ezekkel tartott kapcsolata és annak formája, érvényesítése, a munkáltatói jogok és kötelezettsé­gek betartása, a vállalko­zói díjak és árak képzése, alkalmazása, a kimenő számlák elkészítése, a számlázási, a nyugtaadási szabályok érvényesí­tése, a követelések behajtása. Ennek megfelelően a Point Könyvelő Iroda nem rendel­kezik a Partner anyagi- és pénz­ügyi eszközei felett. Nem képezi jelen szerződés tárgyát a Partner vállalkozási/te­vékenységi körén kívül álló, de azzal összefüggésben lévő, a vállalkozás tagjaival és alkalmazottaival, vagy azok más cégeivel kapcsolatos egyéb adókötele­zettséggel, adatszolgáltatással járó feladatok elvégzése. Nem képezi a szerződés és a szolgáltatás tárgyát a Partner pénz­ügyi, banki átutalási bizonylatainak postázása, egyéb más előírt analitikus nyilvántartás vezetése. Például értékpapír-nyilvántartás, elszámolási előlegek nyilvántartása, szigorú számadású bizonylatok nyilvántartása, (pl. nyugtatömbökről, számlákról), jövedéki nyilvántartás, gépkocsik út­vonal-nyilvántartásának vezetése, árnyilvántartás készítése, tárgyieszköz-leltár készítése, stb.

5.8.3. Nem tartoznak a Point Könyvelő Iroda feladat- és felelősségi körébe az ügyvédi szolgáltatások: jogi tanácsadás, okiratok készítése, cégalapítás, bírósági képviselet stb.

5.9. A szolgáltatások teljesítési helye

A Point Könyvelő Iroda a szolgáltatásait a telephelyén teljesíti, a Partner székhelyén, telephelyén rend­szeres, folyamatos megjelenésre, szolgáltatásra nem köteles.

5.10. Jogi tájékoztatás

A Point Könyvelő Iroda tájékoztatja a Partnereit, hogy a gazdasági tevékenysége, az egyes gazdasági ügyletek meg­kötése, teljesítése során az alapvető számviteli és az adózási alapelvek betartása a Partnerre hátrányos adózási jogkövetk­ezmények elkerülése miatt kiemelten fontos adózói kötelezettség. A Partner e tájékoztatást a könyvelési szer­ződés és jelen ÁSZF aláírásával tudomásul veszi.

5.10.1. Alapvető számviteli, könyvviteli kötelezettségek és ismeretek

A Partnert, mint gazdálkodót a Számviteli törvényben és végrehajtási jogszabályban meghatározott számviteli kötele­zettségek terhelik. Egyéni vállalkozók könyvviteli kötelezettségeit az Szja törvény tartalmazza. A Számvi­teli törvény rendelkezése szerint a számlarend összeállításáért, annak folyamatos karbantartásáért, a naprakész könyvvezetés helyes­ségéért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős. Minden gazdasági művelet­ről, eseményről, amely az esz­közök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíte­ni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak sza­bályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad ada­tokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvi­telben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adato­kat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követel­ményeinek, és amelyet - hiba esetén - előírásszerűen javítottak. A számvi­teli bizonylat adatainak alakilag és tar­talmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szer­kesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani. A bizonylatok alaki kellékeit a Számviteli törvény és az Áfa tör­vény tartalmazza.

5.10.2. Alapvető adókötelezettségek és adózási ismeretek

A Partner, mint gazdálkodó tevékenységére vonatkozó adókötelezettségeket az adótörvények tartalmazzák, ame­lyek évente, vagy év közben is változhatnak. Értékhatárok elérésével az adózót bejelentési kötelezettségek ter­helhetik, általá­ban év végén van mód eltérő adózási módok választására, a határidők elmulasztása jogvesztő le­het. Az adóbevallási és adófizetési határidőket az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 1. és 2. számú melléklete tartalmazza. A saját tevékenységre vonatkozó adójogszabályok és változások figyelemmel kísérése, alkalmazása, a gazdálkodási adatok ér­tékelése és a szükséges döntések meghozatala a Partner kötelezettsége. Egyes adótörvények minden adózóra kötelező érvényű alapelveket határoznak meg, amelyek lényege a követke­zőképpen foglalható össze.

Az adótörvények alkalmazásában a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni. Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van je­lentősége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható. A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket al­kalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíte­ni. Nem alkalmazható e rendelkezés, ha a kapcsolt vállalkozások magatartása megfelel a független felektől az adott esetben elvárható piaci ma­gatartásnak. A törvény előírja, hogy az adójogviszonyokban a jogokat rendelte­tésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvé­nyek alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése.

A társasági adóban és a személyi jövedelemadóban az adókötelezettséget, az adót befolyásoló, annak csökkené­sét ered­ményező szabály, adóelőny (adómentesség, adókedvezmény) annyiban alkalmazható, illetőleg érvénye­síthető, amennyi­ben az annak alapjául szolgáló jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja a sza­bály, az adóelőny célját. A törvény szerint az alkalmazhatóságot, illetőleg az érvényesíthetőséget annak kell bi­zonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a jogügylet tartalma alapján az állapítható meg, hogy annak célja csak adóelőny az egyik fél vagy a felek számá­ra, akkor a jogügylet alapján elszámolt költség, ráfordítás, nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak, illetve adóelőny nem érvényesíthető. A törvény sze­rint a nem a vállalkozási tevékenység érdekében fel­merülő költségek, ráfordítások nem számolhatók el, növelik az adóalapot. Költségelszámolás csak szabályszerű számla alapján lehetséges. Az általános forgalmi adó levonásá­nak tárgyi feltétele a számla illetve a törvényben megha­tározott további okiratok. Az Áfa törvény meg­határozott termékekre és szolgáltatásokra levonási tilalmat és korlátozá­sokat állapít meg, illetve egyes tevékeny­ségekre eltérő adózási módokat tartalmaz. A foglalkoztatási jogviszonyokhoz a törvényben írtak szerint – egyéb kötelezettségek mellett - bejelentési és járulékfizetési kötelezettségek kapcsolódnak.

6. A SZÁMVITELI BIZONYLATOK FELDOLGOZÁSRA ÁTADÁSA, HATÁR­IDŐK

6.1. A Point Könyvelő Iroda a Partner által átadott számviteli bizonylatokat dolgozza fel. A Partner a gazdasági tevé­kenysége során keletkezett valamennyi számviteli bizonylat határidőben történő hiánytalan átadására köteles. Az átadás helye a Point Könyvelő Iroda telephelye. A Partner szavatolja, hogy a szerződés teljesítése során az álta­la szolgáltatandó számviteli bizonylatok, adatok, információk tartalma a valóságnak megfelelnek. Ha a Part­ner egy gaz­dasági ügylethez tartozó összes számviteli bizonylatot kapcsolódó szerződéseket, egyéb iratot nem adja át, a Point Könyvelő Iroda jogosult a rendelkezésére álló számviteli bizonylatok és adatok alapján eljárni.

6.2. Számviteli bizonylat minden olyan a Partner, mint gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodó­val üz­leti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített ok­mány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minő­síthető irat) - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amely a gazda­sági esemény számviteli el­számolását (nyilvántartását) támasztja alá (Sztv. 166.§/1/).

6.3. A Partner a számviteli bizonylatokat rendszerezve, előkészítve – az átadásra kerülő egyes bizonylatok egye­di azo­nosítóit tartalmazó iratjegyzéken köteles átadni a Point Könyvelő Iroda részére. Az iratjegyzéken a Point Könyve­lő Iroda munkatársa aláírásával igazolja az ott feltüntetett számviteli bizonylatok átvételét. A tételes iratjegyzék mintáját az 1. számú Melléklet tartalmazza. Az iratjegyzék kitöltése a Partner feladata. Amennyiben a Partner a tételes iratjegy­zéket nem alkalmazza, őt terheli az átadás időpontjának és annak bizonyítása, hogy valamely számviteli bizonylat át­adása a Point Könyvelő Iroda részére megtörtént.

6.4. A számviteli bizonylatok előkészítése - a 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) 9. § (2) szerint egyszerű­sített éves beszámoló készítésére kötelezett Ügyfél esetében - a könyvelendő alapbizonylatok időrendbe szedett, csoportosí­tott összerendezését és minden szükséges információt biztosító ide vonatkozó okmányokkal, szerződé­sekkel való felsze­reltségét jelenti. A nem kellően bizonylatolt gazdasági események, hiányzó iratok, okmányok és szerződések miatti hiá­nyos, vagy téves könyvelésből adódó következményeket a Partner vállalja magára. A könyvelési bizonylatok egyértelmű azonosításában a felek együttműködnek. A nem magyar nyelven készült bi­zonylatok esetében a Partner köteles annak tartalmi fordítását magyar nyelven feltüntetni és azt aláírásával iga­zolni. A Point Könyvelő Iroda előtt ismeretlen megállapodások, levelezések miatti helytelen értelmezésből és hiányos könyvelésből adódó következmények a Partnert terhelik.

6.5. Az átadásra kerülő számviteli bizonylatok (könyvelési anyag) csoportosítása a következő

        ·      Banki bizonylatok

        ·      Pénztári (készpénzes) bizonylatok

        ·      Vevőszámlák

        ·      Szállítók számlái

        ·      Vegyes (az előzőekhez nem tartozó) könyvelési bizonylatok

A fenti csoportokra rendezett bizonylatokat időrendi sorrendbe állítva kell a III/1. pont szerinti határidőre átadni. Kése­delem esetén a III/1 pont szerinti díjakra 20 % felár kerül felszámításra.

6.6. A bér- és jövedelem-elszámolás elvégzéséhez a Partner gépi adatfeldolgozásra alkalmas elszámoló lapot ad havonta minden dolgozójáról a III/1. pontban meghatározott határidőre. Ennek az adatszolgáltatásnak a helyes bérszámfejtéshez szükséges minden adatot tartalmaznia kell. Új dolgozó felvételét Partner a felvételt követően azonnal munkaügyi felvé­teli lapon köteles közölni. E nélkül a Point Könyvelő Iroda csak hiányos bérjegyzéket, elszá­molást és nyilvántartást tud készíteni, nem áll módjában a dolgozót az adóhivatalhoz bejelenteni. A hiányos el­számolás elkerülése érdekében a Point Könyvelő Iroda által tett intézkedések (telefon, fax, stb.) költségkihatásait a Partner megtéríti.

6.7. A Point Könyvelő Iroda a Partner által megadott költséghelyek vagy más gyűjtési szempontok szerinti bontásban havonta bérjegyzéket készít, a közölt költséghelyenként bérfeladást biztosít, a bérfizetéshez banki átutalást készít elő. A kilépő dolgozók részére a Partner utasítása alapján a Point Könyvelő Iroda állítja ki a szükséges és előírt igazolások­at.

6.8. A számviteli bizonylatok átadásának határideje:

A 3 (három) napot meghaladó késedelmes, illetve hiányos átadás, vagy e szerződési pontban foglalt előírásaitól eltérő előkészítés és iratkezelés következményeiért, többletköltségekért a Partnert terheli a felelősség.

6.9. A Partner a Point Könyvelő Iroda feladatkörébe tartozó szolgáltatások elvégzéséhez a számviteli bizonylatokon túl a feldolgozáshoz szükséges adatokat, információkat, tájékoztatásokat is biztosítja.

6.10. A Point Könyvelő Iroda kizárólag a Partner által rendelkezésre bocsátott okmányok, iratok, felhasználásával vég­zi, mindenkor figyelemmel a rendelkezések pontos betartására. A munka elvégzése során a Partner adhat utasítások­at is, de ha azok szakszerűtlenek lennének a Point Könyvelő Iroda erre a tényre Partnert figyelmeztetni köteles. Amennyiben a figyelmeztetés ellenére a Partner ragaszkodik utasításához, vagy e szerződéstől eltérő eljárás alkalmazás­ához, úgy azt az elszámolás alapjául szolgáló bizonylaton köteles elrendelni. Amennyiben ragaszkodik kérése végrehaj­tásához, úgy a Point Könyvelő Iroda vagy felmondhatja e szerződést, vagy pedig eljárása a Partner fe­lelősségére és kárára történik. A Partner részéről utasításokat csak a társaság cégjegyzékbe bejegyzett képviselő­je adhat.

6.11. A Point Könyvelő Iroda a részére feldolgozásra átadott számlák, okmányok, bizonylatok, egyéb adatok helyes­ségét csak és kizárólag számszaki és formai szempontból ellenőrizheti, tartalmi ellenőrzési joggal nem rendelkezik. A számviteli bizonylatok feldolgozásra való átadása előtt a Partner köteles a bizonylatok alaki és tartalmi felül­vizsgálatát elvégezni. Az átadás a Point Könyvelő Iroda felé igazolja, hogy a Partner e kötelezettségének eleget tett, és az átadott számviteli bizonylatok feldolgozhatók. A számviteli bizonylatok tartalmi megfelelőségéért, hitelessé­géért a Partner fe­lel.

6.12. Nem minősül szerződésszegésnek, így a kártérítési felelősségét sem alapozza meg, ha a Point Könyvelő Iroda az esedékes átadási határidőben a számviteli bizonylatok feldolgozásra való átvételét a Partnertől - a szerződésben, ÁSZF-ben kikötött jogával élve - megtagadja. Ebben az esetben a számviteli bizonylatok feldolgozásáról a Partner maga köte­les gondoskodni.

6.13. A Point Könyvelő Iroda a feldolgozásra átvett számviteli bizonylatokat a feldolgozást követően visszaadja a Partnernek. Amennyiben a Partner a részére kiadandó iratok átvételéről tételes iratjegyzéket nem vesz fel, őt ter­heli an­nak bizonyítása, hogy meghatározott számviteli bizonylat, bevallás, szerződés egyéb irat kiadása, vissza­adása részére nem történt meg.

6.14. A Partner a számviteli bizonylatok adatait feldolgozásra elektronikus úton is átadhatja. Ebben az esetben az átadás idő­pontja az a nap, amikor az elektronikus küldemény a Point Könyvelő Iroda számítógépes rendszerébe megérkezik. A Partner felelősségi körébe tartozik az adattovábbítás biztonságának biztosítása. A Point Könyvelő Iroda nem felel azért, ha az elektronikusan továbbított adatok egyáltalán nem, hibásan, vagy sérülten érkeznek meg. Nem felel a Point Könyvelő Iroda azért, ha az internetes hálózat működése során a továbbított adatok jogosulatlan harmadik sze­mélyek javára esetlegesen ismertté válhatnak. A Point Könyvelő Iroda nem felel a szolgáltatók rendszerében bekövet­kezett üzemzavarokért.

7. A PARTNER JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

7.1. A Partner kötelezettsége, hogy vállalkozását, szervezetét terhelő adókötelezettség esedékességi határideje előtt (ez az NAV által kezelt adók, társadalombiztosítási kötelezettségek vonatkozásában a tárgyhónapot követő hónap 12. és 20. napja.) személyesen intézkedik a kötelezettségek pénzügyi rendezéséről.

7.2. A Partner kötelezettsége, hogy a vállalkozását érintő adatokban bekövetkező változásokról azonnal és írás­ban, leg­feljebb 5 (öt) napon belül értesíti Könyvelő Irodát, hogy az a szükséges intézkedéseket időben megtehes­se. Ilyen adatok például (nem teljes körűen): új bankszámla nyitása, régi bankszámla megszüntetése, a társasági szerződés módosítás, tisztségviselők változása, tag halála, kilépése, új tag belépése, új tevékenység bevezetése, telephely megnyitása, bezárá­sa, stb. változások.

7.3. A Point Könyvelő Iroda a Partner kérése alapján, részére a könyvelt adatok bármelyikéről, azok csoportjáról, ér­tékadatairól információt ad.

7.4. A Point Könyvelő Iroda által vezetett könyvelés ellenőrzésére, felülvizsgálatára a Partner jogosult és köteles is egyben. A feltárt hibák rendezésére a Point Könyvelő Iroda soron kívül kötelezhető.

7.5. A Partner köteles gondoskodni a kötelező számviteli szabályzatok elkészítéséről. Amennyiben a Partner nem ren­delkezik saját számvitel-politikával, a Partner külön megbízása és díjfizetése mellett a Point Könyvelő Iroda elkészí­ti. Megbízás és Számviteli politika hiányában a Point Könyvelő Iroda a saját maga számlarendje szerint, a számviteli törvény előírásainak megfelelő módon végzi a könyvelést.

8. KAPCSOLATTARTÓK

8.1. A Partner a könyvelési szerződésben jogosult megnevezni azon személyeket, akik a szerződés teljesítésében a kép­viseletében közreműködnek. A közreműködőkre a Point Könyvelő Iroda köteles elvégezni a törvényben azonosí­tási feladatokat. Utasítási joga csak a Partner cégjegyzékbe bejegyzett képviselőjének, illetve az általa erre külön írásban meghatalmazott kapcsolattartónak van. A kapcsolattartók nyilatkozatait a Point Könyvelő Iroda a Partner által tett nyilatkozatnak tekinti mindaddig, amíg a kapcsolattartói megbízás visszavonását a Partner a Point Könyvelő Irodá­nak be nem jelenti.

8.2. A Point Könyvelő Iroda részéről a Partnerrel való kapcsolattartásra a Point Könyvelő Iroda munkatársai jogo­sultak. Ér­demi döntésekre meghozatalára, adótanácsadásra csak a kijelölt munkatárs, illetve a Point Könyvelő Iroda vezetője jo­gosult. A kapcsolattartóval bármilyen formában: szóban, levélben, faxon, e-mailben - közölt értesítések, tájé­koztatások a Partnerrel közölt értesítésnek, tájékoztatásnak minősülnek. A Point Könyvelő Iroda korlátozás nélkül jo­gosult a Partnerre vonatkozó minden tájékoztatást, közlést bármely kapcsolattartónak megtenni.

8.3. Amennyiben a Partner gazdasági társaság tagjai nem kapcsolattartók, és meghatalmazással sem rendelkez­nek, a Point Könyvelő Iroda előtt a társaság ügyeiben nem járhatnak el, részükre tájékoztatást, iratbetekintést a Point Könyvelő Iroda csak az ügyvezető külön írásos meghatalmazása alapján adhat. Ugyanez irányadó minden más harma­dik személy vonatkozásában – a törvényes jogkörben eljáró hatósági személyek kivételével.

9. A PARTNER DÍJFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGE

9.1. A Partner A Point Könyvelő Iroda szolgáltatásai ellenében az alábbi feltételek szerinti díjfizetésre köteles.

9.2. A Point Könyvelő Iroda díjszabását a 2. számú Melléklet tartalmazza.

9.3. A könyvelési szerződésben a felek 2. számú Melléklet díjszabásától eltérhetnek, illetve havi átalánydíjban is megállapodhatnak.

9.4. A Point Könyvelő Iroda az általa teljesített tanácsadásról a ráfordított munkaórák feltüntetésével jogosult munka­lapot kiállítani, amely a díjelszámolás alapja. Szóbeli tanácsadás során minden megkezdett óra 1 órának számít. A ta­nácsadási díj fizetési határideje a számlában 8 nap.

9.5. A Point Könyvelő Iroda a szolgáltatási díját évente jogosult egyoldalúan módosítani, figyelemmel a Partner köny­velési anyagának mennyiségére, tételszámára, tevékenységének nagyságára, árbevételi és létszám adataira, a teleph­elyek számának változására, új tevékenység indítására, TB kifizetőhely létrehozására, megszüntetésére. Ab­ban az esetben, ha az előző évhez képest a változás nem éri el, és nem haladja meg a 10 %-ot, a díjak csak az inf­lációs mérték­kel növelhetők. Az egyoldalú díjnövelésről a Point Könyvelő Iroda értesíteni köteles. Ha a Partner az ér­tesítéstől szá­mított 15 napon belül észrevételt nem tesz, kifogást nem emel, a változást részéről elfogadottnak kell tekinteni. Ameny­nyiben a Partner az egyoldalú szerződés módosítás következtében nem kívánja a Point Könyvelő Iroda szolgáltatásait igénybe venni, jogosult 90 napos határidővel a Point Könyvelő Irodával kötött szerződést felmon­dani.

9.6. Felek tekintettel a fenti szolgáltatások folyamatos jellegére úgy állapodnak meg, hogy azok teljesítési idő­pontjául a tárgyhónapot követő hónapban kiállított számla fizetési határnapját fogadják el. A Point Könyvelő Iroda jo­gosult va­lamennyi szolgáltatását 8 napos fizetési határidővel számlázni. Késedelmes fizetés esetén a Partner - a behajtási költségátalányon kívül - évi 20 % késedelmi kamatot köteles fizetni.

9.7. A Point Könyvelő Iroda a számlájának 30 napon túli késedelmes kiegyenlítése esetén jogosult a Partner aktuáli­san esedékes leadandó számviteli bizonylatainak feldolgozásra való átvételét megtagadni. A bizonylatok átvételének megtagadásával egyidejűleg a Point Könyvelő Iroda jogosult az adóhatóság felé fennálló állandó meghatalmazása azonnali hatályú felmondására is, és ez alapján egyidejűleg az állandó meghatalmazás megszűnésének egyoldalú beje­lentésére az adóhatóság részére. A számviteli bizonylatok átvételének megtagadása esetén azok feldolgozá­sáról, és a fo­lyamatos könyvviteli és adókötelezettségei teljesítéséről a Partner maga köteles gondoskodni. Ha a hátralékos díjtar­tozást és késedelmi kamatát a Partner nem egyenlíti ki a számla szerinti fizetési határidő követő 45. napot követően a Point Könyvelő Iroda jogosult a könyvelési szerződés azonnali hatályú megszüntetésére.

9.8. A Point Könyvelő Iroda a Partner 45 napot meghaladó díjhátraléka esetén jogosult megkövetelni a Partnertől, hogy a hátralékos és a jövőben lejáró díjfizetésre nyújtson biztosítékot. A Partner köteles a biztosíték nyújtásáról a Point Könyvelő Iroda felhívása esetén azonnal gondoskodni. A biztosíték nyújtásáig a Point Könyvelő Iroda jogo­sult az esedékes számviteli bizonylatok feldolgozásra való átvételét megtagadni, és az adóhatósági állandó meghatalma­zását felmondani és ezt az adóhatóságnak azonnali hatállyal bejelenteni. A Point Könyvelő Iroda jogosult eldönteni – a Partner lehetőségeit is figyelembe véve -, hogy milyen biztosítékot követel, s ezt milyen értékben fogadja el fedezetként. A Point Könyvelő Iroda követelésének biztosítására különösen az alábbi jogi biztosítékokat alkalmazhatja:

a) Óvadék

b) Készfizető kezesség

c) Vételi jog.

9.8.1. Óvadék

Ha a Point Könyvelő Iroda követelésének fedezetéül a Partner vagy a javára kötelezettséget vállaló harmadik sze­mély tulajdonában álló, és a Point Könyvelő Irodának átadott pénz, vagy értékpapír (óvadék) szolgál, az óvadék a Partner Point Könyvelő Irodával szemben fennálló tartozásai, valamint e fizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén járó kése­delmi kamat és az esetleges végrehajtás vagy más a jogérvényesítéssel kapcsolatos költségek megfizeté­sét biztosítja és a Partner, illetve az óvadékot nyújtó harmadik személy hozzájárul ahhoz, hogy a Point Könyvelő Iroda a Partnerrel szembeni követeléseit az óvadékból közvetlenül kielégítheti. Az óvadékba - ellenkező kikötés hiá­nyában - beleszámít az óvadék haszna is. Az óvadék akkor szűnik meg, ha a Partner a Point Könyvelő Irodával szem­ben bármilyen jogcímen fennál­ló tartozását és annak járulékait teljes egészében megfizette. A Point Könyvelő Iroda az óvadék megszűnésekor köte­les azt a Partnernek visszaadni.

9.8.2. Készfizető kezesség

A Point Könyvelő Iroda a Partner tartozásai megfizetésének személyi biztosítékaként egy vagy több kezes állítását igé­nyelheti. A kezes olyan nagykorú, cselekvőképes magánszemély illetve olyan jogi személy, vagy jogi személyi­ség nélküli gazdasági társaság, gazdálkodó szervezet lehet, aki/amely a Partner tartozásának (beleértve a járulé­kokat is) is­meretében, írásban vállalja, hogy a Partner helyett esedékességkor képes és kész a tartozást (beleértve a járulékokat is) a Partner helyett megfizetni, tekintet nélkül arra, hogy a Point Könyvelő Iroda a Partnertől a tartozást megkísérelte-e behajtani (készfizető kezesség). Amennyiben a Partner esedékességkor nem teljesíti a Point Könyvelő Irodával szemben fenn­álló fizetési kötelezettségét a Point Könyvelő Iroda a Partner értesítése nélkül jogosult a követe­lést a kezessel szem­ben érvényesíteni.

9.8.3. Vételi jog

A Point Könyvelő Iroda igényelheti, hogy a Partner vagy biztosítékot nyújtó fél a vagyontárgyra eladóként kössön vele vagy az általa kijelölt személlyel vételi jogot alapító szerződést, amelynek alapján a Point Könyvelő Iroda jogo­sulttá válik arra, hogy a vagyontárgyat egyoldalú jognyilatkozattal a szerződésben meghatározott vételárért megszerezz­e. A Point Könyvelő Iroda vételi joga gyakorlására harmadik személyt is kijelölhet. A Point Könyvelő Iroda, vagy a vételi jog gyakorlására kijelölt harmadik személy a vételi jogot egyoldalú, az eladóhoz ajánlott levélként elkül­dött nyi­latkozatával gyakorolhatja, a vételár megfizetése a vételi jogot alapító szerződésben foglaltak szerint és határidőben a Point Könyvelő Irodának illetve a vételi jog gyakorlására kijelölt harmadik személynek az eladóval szembeni követelésébe való beszámítása mellett történik. A vagyontárgy tulajdonjoga a Point Könyvelő Iroda vagy a vételi jog gyakorlására kijelölt harmadik személy egyoldalú nyilatkozatának közlése napján, ingatlan esetében a tulajdonjog ingatlan-nyilván­tartási bejegyzésével száll át a Point Könyvelő Irodára, vagy a vételi jog gyakorlására kije­lölt harmadik személyre.

10. ADATKEZELÉS, SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME

10.1. A Partner, illetve képviselője a szerződés aláírásával megadja hozzájárulását a Point Könyvelő Iroda részére sze­mélyes adatai kezeléséhez, az alábbi feltételekkel:

10.2. A Point Könyvelő Iroda adatkezelésére, a Partner, és képviselője jogaira és kötelezettségeire a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) irányadó. Az adatszolgáltat­ás önkéntes.

10.3. Az adatkezelés célja a könyvelési szerződésbe foglalt szolgáltatások és vállalt kötelezettségek teljesítése, a Partner illetve képviselőjének azonosítása, a Partnerrel való kapcsolattartás és kommunikáció, A Point Könyvelő Iroda jogos érdekeinek érvényesítése, a szerződésben szabályozott jogviszony szerinti elszámolás, és a Könyvelő Iro­dát a Partner vonatkozásában terhelő adókötelezettségek teljesítése.

10.4. A Partner, illetve képviselője hozzájárulása alapján kezelhető személyes adatok:

a) Név,

b) Lakcím,

c) Telefonszám,

d) Mobil telefonszám:

d) Telefax szám,

e) E-mail cím,

f) Honlapcím.

10.5. További személyes adatok kezelése törvényi felhatalmazáson alapulhat, amelynek célja jogszabályi kötelezettség­ek teljesítése: adószám, adóazonosító jel, TAJ szám, bankszámlaszám stb.

10.7. A Point Könyvelő Iroda jogosult a Partner és képviselője címére postai úton levelet, elektronikus úton e-mailt küldeni. A hozzájárulás kiterjed arra, hogy a Point Könyvelő Iroda hagyományos postai levélben, vagy elektronikus úton reklámtartalmú küldeményt küldjön a Partner címére.

10.8. A Partner és képviselője jogosult megismerni minden olyan adatot, melyet a Point Könyvelő Iroda a szemé­lyükkel kapcsolatban kezel.

10.9. A Point Könyvelő Iroda gondoskodik az adatok biztonságáról, így különösen a jogosulatlan hozzáférés, megvál­toztatás és nyilvánosságra hozás, törlés továbbá sérülés vagy megsemmisülés elkerülésének biztosításáról.

10.10. Az adatkezelés maximális időtartama a Felek közötti jogviszony megszűnését követő ötödik (5.) év vége. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályban megje­lölt szemé­lyes adatokat, a Point Könyvelő Iroda – a hivatkozott törvény rendelkezése szerint – nyolc (8) évig köteles megőriz­ni. A Számvitelről szóló törvény rendelkezései alapján a Point Könyvelő Iroda a saját könyvviteli elszámolását köz­vetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illet­ve részlete­ző nyilvántartásokat is), így az abban foglalt személyes adatokat is, legalább nyolc (8) évig kell olvas­ható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőriznie.

10.11. A természetes személy Partner valamint a Partnert képviselő természetes személy és a kapcsolattartók adatke­zeléssel kapcsolatos jogaira – ideértve a jogorvoslati lehetőséget is – az Avtv. rendelkezései az irányadó­ak.

10.12. A Partner nyilvántartott adatait helyesbítheti, továbbá azokról bármikor térítésmentesen tájékoztatást kér­het, il­letve a Point Könyvelő Irodával fennálló szerződéses jogviszonya megszűnését követően kérheti a hozzájárulásá­val kezelt személyes adatai törlését.

10.13. Amennyiben a Partner nem természetes személy, ezen pontok szerinti hozzájárulása a szervezet név, székhely, telephely, telefonszám, telefaxszám, e-mail cím, internetcím adatainak kezelésére vonatkozik. A szer­vezet képviselője mint természetes személy járul hozzá az e pont szerinti személyes adatai kezeléséhez. A Part­ner képviseletében eljáró kapcsolattartók, más képviselők az önkéntes adatszolgáltatáson alapuló adatkezelési hozzájárulásuk megadásáról külön okiratban nyilatkoznak.

10.14. Az adatkezeléssel érintett személy joga és érvényesítésük

10.14.1. Tájékoztatáshoz való jog

Az érintett személy a törvény alapján tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről. (11.§/1/ a./)

Az érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az általa kezelt adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról idő­tartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről (székhelyéről) és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységé­ről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az adatkezelő köteles a kére­lem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül írásban, közérthető formá­ban megadni a tájékozta­tást.

A tájékoztatás ingyenes, ha a tájékoztatást kérő a folyó évben azonos területre vonatkozó tájékoztatási kérelmet az adat­kezelőhöz még nem nyújtott be. Egyéb esetekben költségtérítés állapítható meg. A már megfizetett költ­ségtérítést vissza kell téríteni, ha az adatokat jogellenesen kezelték, vagy a tájékoztatás kérése helyesbítéshez ve­zetett. Az érintett tájé­koztatását az adatkezelő csak akkor tagadhatja meg, ha azt a törvény lehetővé teszi. Az adatkezelő köteles az érintettel a felvilágosítás megtagadásának indokát közölni. /12.-13. §/

10.14.2. Adathelyesbítéshez és törléshez való jog

Az érintett kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve - a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételé­vel - tör­lését. (11.§/1/ b./) A valóságnak meg nem felelő személyes adatot az adatkezelő helyesbíteni köteles. /14. § (1)/

A személyes adatot törölni kell, ha

a) kezelése jogellenes;

b) az érintett - a tv. 11. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint - kéri;

c) az hiányos vagy téves - és ez az állapot jogszerűen nem korrigálható -, feltéve, hogy a törlést törvény nem zár­ja ki;

d) az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt;

e) azt a bíróság vagy az adatvédelmi biztos elrendelte.

A helyesbítésről és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot adat­kezelés céljára továbbították. Az értesítés mellőzhető, ha ez az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jo­gos érdekét nem sérti. /14. §-15.§/

10.14.3. Tiltakozási jog

Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha

a) a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos ér­dekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el;

b) a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudomá­nyos ku­tatás céljára történik;

c) a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi.

Az adatkezelő - az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével - a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számí­tott legrö­videbb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést - beleértve a további adat­felvételt és adattováb­bítást is - megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről ér­tesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intéz­kedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében.

Amennyiben az érintett az adatkezelő meghozott döntésével nem ért egyet, az ellen - annak közlésétől számított 30 na­pon belül - a törvény szerint bírósághoz fordulhat. Ha az adatátvevő törvényes jogának érvényesítéséhez szükséges ada­tokat az érintett tiltakozása miatt nem kapja meg, az értesítés közlésétől számított 15 napon belül, az adatokhoz való hozzájutás érdekében - e törvény szerint - bírósághoz fordulhat az adatkezelő ellen. Az adat­kezelő az érintettet is perbe hívhatja. Ha a bíróság az adatátvevő kérelmét elutasítja, az adatkezelő köteles az érintett személyes adatát az ítélet köz­lésétől számított 3 napon belül törölni. Az adatkezelő köteles az adatokat akkor is törölni, ha az adatátvevő a határidőn belül nem fordul bírósághoz. Az adatkezelő az érintett adatát nem törölheti, ha az adatkezelést törvény rendelte el. Az adat azonban nem továbbítható az adatátvevő részére, ha az adatkezelő egyetértett a tiltakozással, illetőleg a bíróság a tiltakozás jogosságát megállapította. /16/A. §/

10.14.4. Bírósági jogérvényesítés joga

Az érintett a jogainak megsértése esetén, valamint a tv. 16/A. § (4) bekezdésében meghatározott személy, az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. Azt, hogy az adatkezelés a jogsza­bályban foglaltak­nak megfelel, az adatkezelő köteles bizonyítani. A perre az adatkezelő székhelye (lakóhelye) szerinti bíróság az illeté­kes. A per - az érintett választása szerint - az érintett lakóhelye (tartózkodási helye) szerinti bíróság előtt is megindítha­tó. A perben fél lehet az is, akinek egyébként nincs perbeli jogképessége. Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, az adat­kezelőt a tájékoztatás megadására, az adat helyesbítésére, törlésére, az automatizált egyedi döntés megsemmisítésére, az érintett tiltakozási jogának figyelembevételére, illetve a tv. 16/A. § (4) bekezdésében meghatározott személy által kért adat kiadására kötelezi. A bíróság elrendelheti ítéletének - az adatkezelő azonosító adatainak közzétételével történő - nyilvánosságra hozatalát, ha azt az adatvédelem érdekei és nagyobb számú érintett e törvényben védett jogai megköve­telik. /17. § (1)/

10.14.5. Kártérítéshez való jog

Az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy a technikai adatvédelem követelményeinek megszegés­ével másnak okozott kárt köteles megtéríteni. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért is. Az adatkezelő mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az adatkezelés körén kívül eső elháríthatat­lan ok idézte elő. A törvény szerint nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben az a károsult szándékos vagy sú­lyosan gondatlan magatartásából származott /18. § (1)/.

11. PÉNZMOSÁS ELLENI KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE

11.1. A Point Könyvelő Irodaát a könyvviteli és adótanácsadói szolgáltatása teljesítése körében a pénzmosás és a terro­rizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben előírt kötele­zettségek terhe­lik.

11.2. A Point Könyvelő Iroda a Partner, a nevében eljáró személy, a meghatalmazottja, illetve a rendelkezésre jogo­sult személy ügyfél átvilágítását (személyazonosságának igazoló ellenőrzését és azonosítását) a törvényben írtak sze­rint köteles elvégezni. A Partner képviselője a szerződés aláírásával nyilatkozik, hogy a saját nevében jár el.

11.3. A személyazonosság igazoló ellenőrzése és az azonosítás során a Partner köteles a Point Könyvelő Iroda részé­re írásbeli nyilatkozatot tenni, hogy a saját illetőleg a tényleges tulajdonos nevében illetőleg érdekében jár el (továbbia­kban: tényleges tulajdonos). Amennyiben a szerződéses kapcsolat fennállása alatt kétség merül fel a tény­leges tulajdo­nos kilétével kapcsolatban, a Point Könyvelő Iroda ismételt nyilatkozattételre szólítja fel a Partnert.

11.4. A Partner, képviselője, meghatalmazottja, kapcsolattartója a személyazonosság igazoló ellenőrzése során a Point Könyvelő Iroda részére az alábbi okmányok bemutatására köteles:

• magyar állampolgár természetes személy esetén személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lak­címet igazoló hatósági igazolványa,

• külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve, hogy az magyarországi tartózko­dásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya;

Jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet 30 napnál nem régebbi okirattal köteles igazolni, hogy a Cégbíróság vagy más nyilvántartó hatóság bejegyezte, vagy alakuló szervezet esetén, hogy a be­jegyzése folya­matban van.

11.5. A Point Könyvelő Iroda az azonosítás során az alábbi adatokat rögzíti:

a) természetes személy

aa) családi és utónevét (születési nevét),

ab) lakcímét,

ac) állampolgárságát,

ad) azonosító okmányának típusát és számát,

ae) külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helyet;

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

ba) nevét, rövidített nevét,

bb) székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét,

bc) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létre­jöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát.

11.6. A Partner köteles a szerződéses kapcsolat fennállása alatt az azonosítás során megadott adatokban, illetve a tényle­ges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról, a tudomásszerzéstől számított 5 (öt) munka­napon belül a Point Könyvelő Irodát írásban értesíteni.

11.7. Amennyiben a Partner a személyazonosság igazoló ellenőrzéséhez, képviseleti jog vagy bármely más tény bizo­nyítására idegen nyelvű dokumentumot bocsát a Point Könyvelő Iroda rendelkezésére, a Point Könyvelő Iroda jo­gosult annak hitelesített vagy szakfordító általi magyar nyelvű fordítását kérni.

11.8 A Point Könyvelő Iroda a Partner átvilágítási kötelezettség teljesítése során tudomására jutott adatokat illetve ok­iratokat a szerződéses kapcsolat fennállása alatt, valamint a szerződéses kapcsolat megszűnését követő 8 (nyolc) évig tartja nyilván és őrzi meg.

12. ÜZLETI TITOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

12.1. A Point Könyvelő Iroda és a Partner, mint szerződő felek kölcsönösen üzleti titoknak tekintik a saját gazdasági tevékenységükhöz kapcsolódó – nem nyilvános - minden olyan tényt, információt, megoldást vagy adatot, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult fél jog­szerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdeké­ben a jogosult a szüksé­ges intézkedéseket megtette.

12.2. A Point Könyvelő Iroda a Partnerről rendelkezésére álló minden olyan – nem nyilvános - adatot, tényt, informá­ciót, amely a Partner személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdono­si, üzle­ti kapcsolataira, számláinak egyenlegére, forgalmára, ügyfelei, vevői, szállítói személyére, ezek címada­taira, továbbá a Könyvelő Irodával kötött szerződésére vonatkozik üzleti titokként kezel. Természetes szemé­lyek ezen adatai vonatkozá­sában a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok is alkalmazandók. A titok­tartási kötelezettség – időbeli korlá­tozás nélkül – a Point Könyvelő Iroda minden vezetőjére, és alkalmazottjára, vala­mint mindazokra vonatkozik, akik a Partnerrel kapcsolatos információkhoz a Point Könyvelő Iroda teljesítése során ju­tottak hozzá (alvállalkozó).

12.3. A Partner a Point Könyvelő Irodáról rendelkezésére álló minden – nem nyilvános - adatot, tényt, információt üz­leti ti­tokként köteles kezelni. Különösen vonatkozik ez a Point Könyvelő Iroda által alkalmazott eljárásrendre, szolgáltatás­i szabályokra, szabályzatokra, saját nyomtatványokra, és a Point Könyvelő Irodával megkötött szerződésre. A ti­toktartási kötelezettség – időbeli korlátozás nélkül – a Partner minden vezetőjére, és alkalmazottjára, kapcsolat­tartójára valamint mindazokra vonatkozik, akik a Point Könyvelő Irodával kapcsolatos információkhoz a teljesítése so­rán jutottak hoz­zá.

12.4. Az üzleti titok megtartására kötelezett szerződő fél az üzleti titkot csak akkor adhatja ki harmadik személy­nek, ha

a) az üzleti titok jogosultja, vagy kapcsolattartója teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatal­mazást ad, vagy

d) az üzleti titok jogosultjával szemben fennálló követelése eladásához, értékesítéséhez vagy lejárt követelése érvényes­ítéséhez ez szükséges, vagy

e) külön jogszabály alapján előírja.

13. A Point Könyvelő Iroda FELELELŐSÉGE

13.1. A Point Könyvelő Iroda a szerződésben szolgáltatásai teljesítése során mindenkor a hatályos jogszabályok elő­írásai és a szakmai szabályok, szokások szerint, a Partner érdekeinek - az adott körülmények között lehetséges - figyelembe vételével, a tőle elvárható gondossággal jár el. A Point Könyvelő Iroda az általa feldolgozott alapbizonyla­tokból készített főkönyvi kivonatok, adóalap és adó számítások, kimutatások, bevallások számszaki helyességé­ért felelősséget vállal. Az e kötelezettségek megsértéséből eredő, a Partnernek okozott károkért polgári jogi fele­lősséggel tartozik.

13.2. A Point Könyvelő Iroda érvényes felelősségbiztosítással rendelkezik.

13.3. Ha a Point Könyvelő Iroda alkalmazottja a munkaviszonyával összefüggésben a Partnernek kárt okoz, munkál­tatóként a Point Könyvelő Iroda felelős.

13.4. Amennyiben a Point Könyvelő Iroda a szolgáltatása teljesítése érdekében harmadik személy közreműködését ve­szi igénybe, az ő magatartásáért felel. Nem felel a Point Könyvelő Iroda, ha a közreműködő harmadik személyt a Part­ner jelölte ki.

13.5. Adójogviszonyokban a Partner kára alatt jellemzően az adóbírságot, mulasztási bírságot kell érteni. Nem minősül kárnak a Partner terhére megállapított, megfizetett adóhiány.

13.6. A Point Könyvelő Iroda a kártérítési felelőssége – vétkesség hiányában - nem áll fenn az olyan adózási kérdések­ben, ahol a jogszabály szövege és az adóhatóság jogalkalmazási gyakorlata nem egyértelmű, jogbizonytalanság áll fenn, illetőleg e témakörökben gyakori, vagy csak kizárólag NAV állásfoglalások születnek.

13.7. A Point Könyvelő Iroda kártérítési felelőssége nem áll fenn azon könyvviteli, adó- és más jogszabályi kötele­zettségek megsértése esetén, amelyekre a szerződéses szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki.

13.8. A Point Könyvelő Iroda kártérítési felelőssége nem áll fenn a Partner által szolgáltatott, tartalmilag nem hiteles számviteli bizonylatok feldolgozásából eredő károkért. A Point Könyvelő Iroda nem felel a számviteli bizonylatként szolgáló okmányok eredetiségéért, érvényességéért és fordításáért, valamint az okmányokban említett áruk típu­sáért, mennyiségéért és minőségéért. A Point Könyvelő Iroda nem felel az olyan károkért, amelyek olyan ok miatt következnek be, amelynek az elhárítására vagy befolyásolására a Point Könyvelő Irodának nincs lehetősége.

13.9. A Point Könyvelő Iroda nem felelős azokért a károkért, amelyek abból keletkeznek, hogy a Partner az adózási, számviteli szakkifejezéseket nem a mindenkori szakmai szokásoknak és szokványoknak megfelelően értelmezte, értette. A Point Könyvelő Iroda a Partner kérésére a szakkifejezések értelmezésével kapcsolatos tájékoztatást megadja.

13.10. A Point Könyvelő Iroda – figyelemmel a Ptk. 314.§/2/ bekezdésére, az ellenszolgáltatás hiányára - a kártérítési felelősségét kizárja az ingyenesen nyújtott Ügyfélszolgálati tanácsadás, tanácsadás szolgáltatásokból eredő káro­kért.

13.11. A Partner a kárigénye érvényesítésekor köteles a Point Könyvelő Iroda rendelkezésére bocsátani a kártérítési felelősség fennállását igazoló okiratokat. A Point Könyvelő Iroda ilyen kérése esetén a Partner kárenyhítésként köteles igénybe venni az adóbírságot, mulasztási bírságot, jogkövetkezményt megállapító hatósági határozat elleni fellebbezési lehetőséget.

13.12. A könyvelési szerződésből eredő kártérítési követelés a kár bekövetkeztétől számított 1 éven belül elévül.

14. ÉRTESÍTÉSEK

14.1. A Point Könyvelő Iroda a Partner részére szóló írásbeli értesítéseket, nyilatkozatokat ajánlatokat és okmányo­kat, beleértve a számviteli bizonylatokat is – amennyiben azokat nem személyesen veszik át – postai úton arra a címre küldi meg, amelyet a Partner megadott részére. A Point Könyvelő Iroda nem felel azért, ha a megadott név, cím pon­tatlansága, változása miatt vagy más, a Könyvelő Irodán kívül álló okból a kézbesítés elhúzódik, vagy ered­ménytelen.

14.2. A Point Könyvelő Iroda által a Partnernek postai úton írásban küldött értesítések, közlésének időpontja az értesí­tés Ügyfél általi kézhezvételének napja. A postai úton, A Point Könyvelő Iroda által a Partner ismert címére igazoltan megküldött értesítéseket a felek az elküldést követő ötödik (5.) munkanapon közöltnek tekintik, még ha azok „címzett ismeretlen”, „elköltözött”, „cím elégtelen”, „nem fogadta el” vagy „nem kereste” megjelöléssel jönnek is vissza a Könyvelő Irodához. Az elküldés időpontjának igazolásául A Point Könyvelő Iroda postakönyve, feladóvevé­nye, vagy ezzel egyenértékű, a posta által kiállított okirat is szolgálhat.

14.3. A hirdetmény útján történő kapcsolattartás megvalósulhat A Point Könyvelő Iroda Ügyfélszolgálati helyiségé­ben, vagy a honlapján történő közzététellel, amely esetben a hirdetményt a közzététel napján kell közöltnek tekinteni.

14.4. A Point Könyvelő Iroda jogosult az értesítéseket (ideértve különösen a felszólító levelek, valamint a felmondá­sok kézbesítését is) telefaxon elküldeni a Partner részére. A telefaxon küldött értesítések akkor tekintendőek kézbesítettn­ek, amikor A Point Könyvelő Iroda rendelkezésére áll a faxüzenet elküldésének a visszaigazolása.

14.5. Az elektronikus úton küldött iratok (levelek, értesítések, nyilatkozatok) a felek jogviszonyában a papírala­pú iratok helyettesítésére szolgálnak, azokkal mindenben egyenértékűnek minősülnek. A szerződéses nyilatkoza­tok alaki kellékei tekintetében az elektronikus úton elküldött nyilatkozatok írásban megtett nyilatkozatnak minő­sülnek. A Point Könyvelő Iroda által elektronikus úton küldött irat közlésének időpontja az elküldés napja, a munka­nap 16. óráját követően elküldött irat esetén a következő munkanap. A Partner tudomással bír arról, hogy az elektronikus úton folytatott levele­zést A Point Könyvelő Iroda számítástechnikai rendszere elektronikus úton rögzíti és tárolja, amelynek időtartama 5 év. A Partner az elektronikus tárolt és rögzített adataiba, irataiba betekinthet. A Partner elfogadja A Point Könyvelő Iroda számítógépes rendszerében rögzített adatok valódiságát, esetleges jogvita esetén azt bizonyítékként ismeri el, mind az elektronikus levél elküldése tényére, időpontjára, és tartalmára vonatkozóan.

14.6. Amennyiben az értesítés postai úton, telefax útján és elektronikus úton is megtörténik, akkor a korábban megtör­tént értesítéshez fűződnek a joghatások. A Point Könyvelő Iroda jogosult úgy tekinteni, hogy a Partner tudomá­sul vet­te és elfogadta az értesítésben foglaltakat, ha arra a közlést követő 10 napon belül nem érkezett észrevétel vagy kifogás.

14.7. A Könyvelő Irodához érkezett küldemények – beleértve az elektronikus küldeményeket is - érkezési idejé­re A Point Könyvelő Iroda nyilvántartása az irányadó.

14.8. A Partner és A Point Könyvelő Iroda közötti kapcsolattartás nyelve a magyar. Amennyiben az értesítés magyar nyelven és idegen nyelven is megküldésre kerül a másik fél részére, akkor a két verzió közötti bármely értelme­zési elté­rés esetén a magyar nyelvű verzió az irányadó. Az idegen nyelvű értesítésben használt fogalmak jelenté­sét a szerződés­sel és a magyar jogszabályokkal összhangban kell meghatározni.

15. A KÖNYVELÉSI SZERZŐDÉS FELMONDÁSA, MEGSZŰNÉSE

15.1. A könyvelési szerződés - az azonnali felmondás esetét kivéve – bármelyik fél által 30 napos felmondási határidőv­el írásban mondható fel (Rendes felmondás). A Partner felmondása esetén, amennyiben a Ügyfél azt a fel­mondásában (írásban) rögzíti A Point Könyvelő Iroda köteles elvégezni azokat a halaszthatatlan, a felmondott szer­ződésből adódó olyan feladatokat, amelyekkel az Ügyfelet károsodástól menti meg. Ez esetben A Point Könyvelő Iroda külön díjtérí­tésre tart igényt, ami 3 (három) havi alapdíjjal azonos. Díjazás nélküli munkavégzésre a Könyvelő Irodát a felmondása nem kötelezi.

15.2. Rendkívüli felmondással azonnali hatállyal felmondható a könyvelési szerződés, ha bármelyik fél a szerző­désből eredő lényeges kötelezettségét megszegi. A Point Könyvelő Iroda jogosult a szerződés azonnali hatályú fel­mondására, ha a Partner a számviteli bizonylatok feldolgozásra való átadási kötelezettségét nem teljesíti, vagy a könyvelési díjat 60 napon túl sem fizette meg. A rendkívüli felmondás írásban hatályos.

15.3. A felmondással a könyvelési szerződés a jövőre nézve megszűnik. A megszűnés napja rendes felmondás esetén a felmondási idő utolsó napja, azonnali hatályú felmondás esetén a felmondás közlésének a napja.

15.4. A könyvelési szerződés megszűnésével A Point Könyvelő Iroda adóhatóság előtti állandó meghatalmazása is megszűnik, amelyet bármelyik fél jogosult önállóan az adóhatóságnak bejelenteni.

15.5. A könyvelési szerződés megszűnése esetén a Partner köteles a megszűnés napján A Point Könyvelő Iroda által birtokolt számviteli bizonylatait, iratait, okmányait személyesen, vagy meghatalmazottja útján A Point Könyvelő Iroda helyiségében átvenni és onnan elszállítani. Amennyiben a Partner az iratok átvételére nem A Point Könyvelő Iroda által ellenjegyzett tételes iratjegyzéket vesz fel, úgy őt terheli annak bizonyítása, hogy valamely számviteli bizonylat, irat nem került kiadásra. Ha a Partner a megszűnés napján az iratokat nem veszi át, A Point Könyvelő Iroda jogosult a Partner részére az ő felelőssége és veszélyviselése mellett postai küldeményként feladni. Ezesetben az iratok ki­adását a feladásról szóló postai irat igazolja.

15.6. A könyvelési szerződés megszűnése esetén A Point Könyvelő Iroda a könyvelési adatokat tartalmazó elektroni­kus adatállományokat, adatokat elektronikusan csak abban az esetben jogosult átadni, ha a Partner igazolja, hogy ren­delkezik a könyvelési szoftver felhasználó jogával. Egyébként a feldolgozott, elektronikusan tárolt adatokat A Point Könyvelő Iroda kinyomtatva, papíralapon adja át a Partnernek. A szerződés megszűnését követően a Könyvelő Irodát nem terheli a számítógépes adatállományok megőrzésének kötelezettsége.

15.7. A könyvelési szerződés bármely jogcímű megszűnése esetén a megszűnés napja által meghatározott adóév zárásá­val kapcsolatos könyvviteli és adókötelezettségek minden esetben az Ügyfelet terhelik.

15.8. A Partner kötelezettséget vállal arra, hogy a Könyvelő Irodával fennálló könyvelési szerződése megszűné­sétől számított 3 éven belül nem köt könyvviteli szolgáltatásra, adótanácsadásra irányuló szerződést olyan egyé­ni, vagy társas vállalkozással, amelynek tulajdonosa, képviselője, vezető tisztségviselője, tagja vagy munkaválla­lója, alvállalkozója a megszűnt könyvelési szerződése fennállása alatt a Könyvelő Iroda alkalmazott munkavál­lalója volt. E kötelezettsége megsértése esetén a Partner A Point Könyvelő Iroda részére a könyvelési alapdíj 3 évi (háromévi), összegének megfe­lelő mértékű kötbért köteles fizetni.

16. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16.1. A könyvelési szerződés bármilyen módosítása írásbeli alakban érvényes.

16.2. A könyvelési szerződésben nem szabályozott kérdésekben a szolgáltatás tárgya szerint a Polgári Törvény­könyv vállalkozási és megbízási szerződésekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

16.3. A felek a szerződésből eredő jogvitáik intézésére kikötik A Point Könyvelő Iroda székhelye szerinti városi / fő­városi kerületi, vagy Megyei Bíróság kizárólagos illetékességét.

16.4. Az ÁSZF mellékletei:

1. Tételes iratjegyzék számviteli bizonylatok átadásának Ügyfél általi alkalmazásához.

2. Könyvelő Iroda Díjszabása

16.5. A Partner képviselője aláírásával igazolja, hogy az ÁFSZ-t és mellékleteit átvette.

16.6. A Felek ezen ÁFSZ rendelkezéseit elolvasása és kellő értelmezése után, mint akaratukkal mindenben meg­egyező helybenhagyólag aláírták.

Kelt, ____________________, 20__. év ________________hó _________ napján.

 _______________________ _____________________

 Ügyfél Könyvelő Iroda

 1. számú Melléklet

ÁTADÓ VÁLLALKOZÁS

Cégneve:

Székhelye:

Adószáma:

___________________________________________________________________

TÉTELES IRATJEGYZÉK

SZÁMVITELI BIZONYLATOK

KÖNYVELŐ IRODA RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ ÁTADÁSÁHOZ

A Point Könyvelő Iroda részére a mai napon az alábbi számviteli bizonylat­ok adjuk át a könyvelési szerződés szerinti feldolgozás céljára.

A számviteli bizonylatok időszaka: ______________________________________________

A számviteli bizonylatok az alábbi csoportosításban növekvő szám-sorrendbe rendezve követik egymást: 1. Kimenő (vevő) számlák. 2. Beérkező (szállító) számlák. 3. Készpénzes (pénztári számlák). 4. Bankkivonatok. 5. Egyéb vegyes bizonylatok.

Az átadó kijelenti, hogy a felsorolt bizonylatok a megjelölt időszak teljes bizonylatanyagát képezik, valós tartalmúak, feldolgozásuknak akadálya nincs.

Kelt, ______________ 200____ év _________________ hó ______ nap

 _______________________ _______________________

 Átadó Átvevő